a Hominidae csal\u00e1dba tartoz\u00f3 f\u0151eml\u0151sfaj, a Homo nem egyetlen jelenkori k\u00e9pvisel\u0151je<\/p>\n\n\n\n
Az\u00a0ember\u00a0t\u00e1rsadalmi l\u00e9ny; k\u00f6z\u00f6sen v\u00e9gzett\u00a0munka, a\u00a0tagolt besz\u00e9d\u00a0\u00e9s\u00a0gondolkod\u00e1s\u00a0jellemzi. Mindezek r\u00e9v\u00e9n k\u00e9pes a\u00a0vil\u00e1g\u00a0megismer\u00e9s\u00e9re \u00e9s \u00e1talak\u00edt\u00e1s\u00e1ra.\u00a0Rendszertani\u00a0szempontb\u00f3l az emberi\u00a0nem\u00a0az\u00a0\u00e1llatok\u00a0orsz\u00e1g\u00e1ba, a\u00a0f\u0151eml\u0151s\u00f6k\u00a0rendj\u00e9be, a\u00a0hominid\u00e1k\u00a0(Hominidae)\u00a0k\u00f6z\u00e9 tartozik. Az ember\u00a0biol\u00f3giai neme\u00a0szerint\u00a0n\u0151\u00a0vagy\u00a0f\u00e9rfi,\u00a0ivar\u00e9retts\u00e9ge\u00a0(illetve teny\u00e9sz\u00e9retts\u00e9ge vagy \u00e9letkora) szerint\u00a0gyermek\u00a0(l\u00e1ny\u00a0\u00e9s\u00a0fi\u00fa) vagy\u00a0feln\u0151tt. A kult\u00far\u00e1k k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek abban, hogy mikort\u00f3l sz\u00e1m\u00edtj\u00e1k tagjaikat feln\u0151ttnek. Az emberek \u00f6sszess\u00e9ge az\u00a0emberis\u00e9g.<\/p>\n\n\n\n
A ma \u00e9l\u0151 emberek a Homo sapiens (\u201e\u00e9rtelmes ember\u201d) faj, ezen bel\u00fcl a mai ember (Homo sapiens sapiens) alfaj tagjai. A Homo sapiens m\u00e1sik alfaja a kihalt Homo sapiens idaltu volt. A k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 28 000 \u00e9vvel ezel\u0151tt kihalt neanderv\u00f6lgyi embert (Homo sapiens neanderthaliensis) is a Homo nem egyik fajak\u00e9nt \u00edrt\u00e1k le, k\u00e9s\u0151bb alfajra m\u00f3dos\u00edtott\u00e1k a besorol\u00e1st. A neanderv\u00f6lgyi ember besorol\u00e1sa ma is \u00e9lesen vitatott k\u00e9rd\u00e9s. Az emberi nem tov\u00e1bbi kihalt fajai a Homo habilis, Homo erectus, H. heidelbergensis, H. gautengensis,[1] H. rhodesiensis, H. antecessor, H. naledi[2][3] \u00e9s a vitatott H. floresiensis. A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 csontmaradv\u00e1nyok elemz\u00e9se alapj\u00e1n ezek a fajok szerepet j\u00e1tszottak az emberr\u00e9 v\u00e1l\u00e1snak a mai ember kialakul\u00e1s\u00e1ig tart\u00f3 hossz\u00fa folyamat\u00e1ban. Az ember legk\u00f6zelebbi, ma is \u00e9l\u0151 rokona a csimp\u00e1nz.[4][5][6][7] Ezek k\u00f6z\u00fcl t\u00f6bb faj haszn\u00e1lt t\u00fczet, \u00e9s megtelepedett Eur\u00e1zsi\u00e1ban. Az anat\u00f3miailag modern ember 315 ezer \u00e9vvel ezel\u0151tt jelent meg Afrik\u00e1ban,[8][9][10] \u00e9s 50 ezer \u00e9vvel ezel\u0151ttr\u0151l tal\u00e1lt\u00e1k meg a modern viselked\u00e9s els\u0151 nyomait. Az\u00f3ta t\u00f6bb hull\u00e1mban kiv\u00e1ndorolt Afrik\u00e1b\u00f3l, \u00e9s ben\u00e9pes\u00edtette a legt\u00f6bb kontinenst.[11]<\/p>\n\n\n\n
A Homo sapiens jellegzetes tulajdons\u00e1gai az egyenes testtart\u00e1s \u00e9s a k\u00e9t l\u00e1bon j\u00e1r\u00e1s. Jellemzi ezen fel\u00fcl a fejlett agykoponya (1300\u20131500 cm\u00b3), az ennek megfelel\u0151en megnagyobbodott \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fejlett agyvel\u0151, sz\u00e1mtalan felt\u00e9teles reflex \u00e9s k\u00e9pess\u00e9g az elvont fogalmak alkot\u00e1s\u00e1ra. Legjellegzetesebb tulajdons\u00e1ga a gondolkod\u00e1s \u00e9s a m\u00e1sodlagos jelz\u0151rendszer (besz\u00e9d \u00e9s nyelv). M\u00e1s fajokhoz k\u00e9pest jobb k\u00e9z\u00fcgyess\u00e9g \u00e9s kiterjedt eszk\u00f6zhaszn\u00e1lat jellemzi. Emberen t\u00f6bbnyire ezt a fajt \u00e9rtik; az az\u00f3ta m\u00e1r kihalt hominid\u00e1kra ritk\u00e1bban hivatkoznak emberk\u00e9nt.<\/p>\n\n\n\n
Az emberi fajon bel\u00fcl k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 rasszokat lehet elk\u00fcl\u00f6n\u00edteni. Az egyik oszt\u00e1lyoz\u00e1s szerint jelenleg n\u00e9gy \u00fagynevezett nagyrassz l\u00e9tezik: az europid, a mongolid, a negrid \u00e9s a veddo-ausztralid.[12]<\/p>\n\n\n\n
Az ember elterjed\u00e9se \u00e9s n\u00e9pess\u00e9grobban\u00e1sa sok \u00e1llat- \u00e9s n\u00f6v\u00e9nyfaj kihal\u00e1s\u00e1t okozta, m\u00edg n\u00e9h\u00e1ny fajt (h\u00e1zi\u00e1llatok, termesztett n\u00f6v\u00e9nyek) maga terjesztett el. Evol\u00faci\u00f3s siker\u00e9t fejlett agy\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nheti, ami lehet\u0151v\u00e9 teszi az elvont gondolkod\u00e1st, nyelvhaszn\u00e1latot, probl\u00e9mamegold\u00e1st, nagy t\u00e1rsadalmak \u00e9s kult\u00far\u00e1k fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t, \u00f6r\u00f6k\u00edt\u00e9s\u00e9t. A ma \u00e9l\u0151 \u00e1llatfajok k\u00f6z\u00fcl egyed\u00fcl az ember rak t\u00fczet \u00e9s f\u0151zi meg t\u00e1pl\u00e1l\u00e9k\u00e1t, hab\u00e1r erre csimp\u00e1nzok is megtan\u00edthat\u00f3k. Egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 a technol\u00f3gi\u00e1k haszn\u00e1lat\u00e1ban \u00e9s abban, hogy ruh\u00e1t k\u00e9sz\u00edt \u00e9s visel.<\/p>\n\n\n\n
T\u00f6bbf\u00e9le szimbolikus kommunik\u00e1ci\u00f3s eszk\u00f6zt haszn\u00e1l, mint nyelv \u00e9s m\u0171v\u00e9szetek, hogy kifejezze mag\u00e1t, \u00e9s k\u00f6z\u00f6lje gondolatait, aminek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u0151 \u00e9s verseng\u0151 t\u00e1rsadalmi szerkezeteket hoz l\u00e9tre a csal\u00e1dt\u00f3l a nemzetk\u00f6zi szervezetekig. A t\u00e1rsas \u00e9rintkez\u00e9sek sokf\u00e9le k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 form\u00e1t \u00f6ltenek,[13] t\u00e1rsadalmi norm\u00e1k \u00e9s ritu\u00e1l\u00e9k alkotj\u00e1k a t\u00e1rsadalmak alapj\u00e1t. K\u00edv\u00e1ncsis\u00e1ga, k\u00f6rnyezete ir\u00e1nti \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se \u00e9s intu\u00edci\u00f3ja vezetett a vall\u00e1sok, m\u00edtoszok, filoz\u00f3fia \u00e9s tudom\u00e1ny kifejl\u0151d\u00e9s\u00e9hez.<\/p>\n\n\n\n
L\u00e9tez\u00e9s\u00e9nek nagy r\u00e9sz\u00e9t k\u0151kori k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt, kis csapatokban vad\u00e1szva, gy\u0171jt\u00f6getve, v\u00e1ndorolva \u00e9lte. K\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 10 ezer \u00e9vvel ezel\u0151tt alakultak ki els\u0151 telep\u00fcl\u00e9sei, ahol az \u00e1ltala termesztett n\u00f6v\u00e9nyek \u00e9s teny\u00e9sztett \u00e1llatok v\u00e1ltak f\u0151 \u00e9lelemforr\u00e1saiv\u00e1. Ebb\u0151l n\u0151ttek ki a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 civiliz\u00e1ci\u00f3k, amelyek mindegyik\u00e9nek megvoltak a maga szok\u00e1sai \u00e9s vall\u00e1sa. A t\u00e1rsadalmak kiterjedtek, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 korm\u00e1nyform\u00e1kat \u00e9s kult\u00far\u00e1kat hoztak l\u00e9tre, orsz\u00e1gokat \u00e9s birodalmakat alak\u00edtottak ki. A 19. \u00e9s 20. sz\u00e1zadban felgyorsult a tudom\u00e1nyos fejl\u0151d\u00e9s, \u00e9s a tudom\u00e1nyok alkalmaz\u00e1sa is elterjedt. A jobb orvosi ell\u00e1t\u00e1s miatt t\u00f6bben \u00e9rt\u00e9k, \u00e9rik meg a feln\u0151ttkort, \u00edgy n\u00e9pess\u00e9grobban\u00e1s k\u00f6vetkezett. Az ENSZ a glob\u00e1lis n\u00e9pess\u00e9get 7,8 milli\u00e1rdra becsli.[14]<\/p>\n\n\n\n